Az adventi koszorú természetes anyagokból elkészítve nem csak szebb, hanem a karácsony utáni napokban is más sorsra jut: a műanyag és a ragasztó helyett egyszerűen a komposztba kerül. Ez a cikk végigvezet egy teljesen lebomló koszorú elkészítésén, az alaptól a gyertyákig.
Honnan ered az adventi koszorú?
Az adventi koszorú hagyománya a 19. századi Németországból ered. Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész egy hamburgi árvaházban készített egy nagy fa kereket, amelyre minden adventi napra egy kis piros gyertyát, minden vasárnapra egy nagy fehéret tett, hogy a gyerekek lássák, mennyi idő van még karácsonyig. Ebből a kerékből lett idővel a ma ismert, négy gyertyás, fenyőágakkal díszített koszorú.
A koszorú kör formája az örökkévalóság, a zöld fenyő a remény és az élet szimbóluma, a fokozatosan meggyújtott gyertyák pedig a sötétségből a fény felé vezető utat jelképezik. Ezek a szimbólumok természetes anyagokkal még erősebbé válnak, hiszen maga a koszorú is a természet körforgásának része lesz.
Egy koszorú, amely a komposztban fejezi be az útját, ugyanazt a kört járja be, amelyet a formája jelképez.
Mi kell hozzá?
Az alap
A boltokban kapható koszorúalapok többsége hungarocellből vagy virágtűzőhabból készül, amelyek nem bomlanak le, és mikroműanyagot is kibocsátanak. Természetes alternatívaként szalmából, szénából, fűzfavesszőből vagy szőlővenyigéből készült alapot használhatunk. Ezek kaphatók virágboltokban és kézműves vásárokon, de egyszerűen házilag is elkészíthetők: néhány hosszú, hajlékony fűzfavesszőt körbe tekerünk, és a végeiket egymásba fonjuk.
A zöld
Fenyőágak, tujaágak, borókaágak, buxus, borostyán vagy eukaliptusz. A különböző zöldek keverése változatosabb textúrát és színt ad. Fenyőágakat a karácsonyfa-árusoknál gyakran ingyen vagy jelképes áron lehet kapni, mert a fák alsó ágait levágják. Ha a kertünkben van tuja vagy boróka, annak ágai is kiválóak.
A díszek
Tobozok, makk, dió, mogyoró, csipkebogyó, fahéjrúd, csillagánizs, szárított narancsszelet, szárított almakarikák, fagyöngy, magyal. A legtöbb egy erdei vagy parki sétán összegyűjthető, a többit a konyhában találjuk meg.
A rögzítés
Ragasztópisztoly helyett vékony, lágy vas virágkötő drótot vagy jutazsinórt használunk. A drót a koszorú szétszedésekor eltávolítható és újrahasználható, a jutazsinór pedig maga is lebomlik.
A koszorúkötés lépései
1. Az ágak előkészítése
A fenyőágakat 15-20 cm hosszú darabokra vágjuk, mindegyiken legyen néhány oldalág. A különböző zöldeket külön kupacokba rendezzük, így könnyebb lesz váltogatni őket.
2. Csokrok kötése
Három-négy ágat, lehetőleg különböző zöldekből, kis csokorba fogunk, és az alsó részüket a drót végével néhányszor körbetekerjük. Így készítünk 20-30 kis csokrot, attól függően, mekkora a koszorúalap.
3. Felkötés az alapra
Az első csokrot az alapra fektetjük, és a dróttal kétszer-háromszor szorosan rátekerjük. A következő csokor úgy kerül rá, hogy eltakarja az előző csokor szárát és a drótot. Mindig ugyanabba az irányba haladunk körbe, amíg az egész alapot be nem fedtük. Az utolsó csokor szárát óvatosan az első alá csúsztatjuk.
4. Díszítés
A díszeket egyenként drótozzuk fel. A tobozok alsó pikkelyei közé egy darab drótot tekerünk, a végeit összecsavarjuk, és ezzel szúrjuk be a koszorúba. A szárított narancsszeleteket és a fahéjrudakat ugyanígy, vagy jutazsinórral kötjük fel. Érdemes a díszeket háromszor-négyszer ismétlődő csoportokban elhelyezni, így a koszorú kiegyensúlyozott lesz.
A gyertyák kérdése
A legtöbb bolti gyertya paraffinból készül, amely kőolajszármazék, és égetéskor kormot, illékony szerves vegyületeket bocsát ki. A méhviasz-gyertya természetes, de vegán szempontból nem elfogadható. A legjobb alternatíva a szója-, repce- vagy kókuszviasz-gyertya, amelyek tisztábban égnek, lassabban fogynak, és lebomlanak. Részletesebben a szójagyertyákról szóló cikkünkben írunk.
A gyertyákat a koszorúba egy hegyes fapálcikával vagy egy kis fém gyertyatartó tüskével rögzíthetjük. Fontos, hogy a gyertyák stabilan álljanak, és ne érintkezzenek közvetlenül a száraz ágakkal.
Egy természetes koszorú gyönyörű, de száraz fenyőágakból áll. A tűzbiztonság nem a hangulat ellensége, hanem a feltétele.
Tűzbiztonság
A fenyőágak advent negyedik hetére jelentősen kiszáradnak, és ekkor már nagyon gyúlékonyak. Néhány egyszerű szabály betartásával azonban a koszorú biztonságos marad:
- Soha ne hagyjuk égve a gyertyákat felügyelet nélkül.
- Tegyük a koszorút egy tűzálló tálcára vagy tányérra.
- Hetente egyszer permetezzük be vízzel a fenyőágakat, hogy lassabban száradjanak.
- Ha a gyertyák leégtek, ne gyújtsuk meg őket, mert a láng közel kerül a zöldhöz.
- Ha kisgyerek vagy háziállat van a lakásban, a gyertyák helyett LED-mécsesek is használhatók.
Mi lesz vele az ünnepek után?
| Elem | Sorsa |
|---|---|
| Fenyőágak, zöldek | Komposzt vagy zöldhulladék |
| Szalma- vagy vesszőalap | Jövőre újrahasználható |
| Tobozok, fahéj, szárított gyümölcs | Tárolva jövőre, vagy komposzt |
| Virágkötő drót | Újrahasználható |
| Növényi gyertyamaradék | Kiolvasztva új mécses |
További természetes díszítési ötletekért nézz körül a Dekoráció rovatban. Az adventi koszorú hagyományáról pedig a Wikipédián olvashatsz bővebben.
Stílusok és színvilágok
Skandináv minimál
Kevés, egyféle zöld, például csak eukaliptusz vagy csak fenyő, néhány fehérre festett toboz, fehér vagy natúr színű gyertyák. A koszorú inkább egy egyszerű gyűrű, mint egy dús kompozíció. Ez a stílus világos, letisztult enteriőrbe illik.
Erdei, rusztikus
Vegyes zöldek, sok toboz, moha, makk, kéreg- és gombadarabok. Ez a koszorú olyan, mintha egyenesen az erdőből hoztuk volna be, és egy fa asztalon vagy egy régi tálcán mutat a legjobban.
Mélypiros, klasszikus
Dús fenyő, csipkebogyó, magyal piros bogyói, vérnarancs szeletek és mélypiros gyertyák. Ez a hagyományos karácsonyi hangulatot idézi, és jól illik egy meleg, fás, textilekkel teli otthonhoz.
Asztali tálcás változat
Ha nincs kedvünk koszorút kötni, egy egyszerű fa- vagy kerámiatálcán négy gyertyát helyezünk el, köréjük pedig lazán fenyőágakat, tobozokat és szárított gyümölcsöket szórunk. Ez a megoldás gyors, mégis hangulatos, és a díszek minden héten cserélhetők.
Mennyi idő és mennyi pénz?
Egy közepes, 30 cm átmérőjű koszorú elkészítése kezdőként nagyjából két-három óra, gyakorlattal egy óra alatt is megvan. Ha a zöldet és a díszeket nagyrészt magunk gyűjtjük, a költség szinte csak a gyertyákra és a drótra korlátozódik, ami töredéke egy bolti koszorú árának.
Végszó
Egy természetes adventi koszorú elkészítése egy délután munkája, de egész decemberben jelen van a lakásban. Hol gyűjtenétek az ágakat és a tobozokat? És ki lenne az, aki a családban meggyújtja az első gyertyát?